Fenevad

Fekete körvonalai vibrálva táncolnak
Éles kontrasztot alkotva a hófehér hóval
Mélyvörös, hideg szempárja éhesen villan rám
Szája nagyra tátva, de még így sem hatolja át
A nehéz levegőréteget visító hangja.

Vagy tán nem is a gomolygó vízpára okozza
- bár fejem fájdalmas kongását azért fokozza -,
Hisz a gondolatra, hogy a rettentő félelem
Szívemet behálózva tekereg ereimben;
Füleim a süketek világába baktatnak.

Szövevényes pókháló, mi testemet szövi be
Tőlem nem tágító, sem félő vad okozza ezt
Rettegéssel ízesített keserédes fonál
Lényem egy része szó nélkül neki vetné magát:
Tekintetét enyémbe fúrva, merevedve.

Forró könnycsepp gördül ki riadt szemem sarkából
Elindul útjára, mi legelső és utolsó
Fáradtan haladva zsibbadt arcomon és számon
Perzselő keskeny csíkot hagyva fagyott ruhámon
Hogy a hóba essen, mint porszem a fúvásból.

Vadító táncát újra járni kezdi, mire én
Figyelem, amint a másik irányba lábam lép
Tán az örökkévalóságon és azon is túl
Az idő forgásának irányában; ha nem fúj
Hirtelen levegőbe orra, mi fekete-szén.

Borzongó bőrömből tüskék kiállni kezdenek
Amint a vad a láthatatlan szag után keres
Fejét tőlem elfordítva; tüdőm emelkedik
Mélyen kapva a vágyott ördög-élet után, mi
Bizonyosan vesztemet fogja okozni egyszer.

Sáros hóba süllyedő lába emelkedni kezd
Lassabban, mint a folyóvíz folyása felfele.
A pengeéles csendbe hatol szívdobbanásom
Erősebben, mint valaha és ez megnyugtató
De ő tovább nem mozdulva kőszoborrá dermed.

Pillanatok tömegét fújja a feltámadó
Nyugtalanság szele: rájövök, életem gyászos.
Halálom és sírom helye lesz ez a talpnyi föld
Ha az illatom édesebb a szagnál. De rögtön
Mi történik? Leszakad rólam a nehéz fátyol…

Számba maró kín hatol, dörömböl kongó fejem
Gyötrelem járja át testemet, ez érthetetlen
Miért találkoztam az édes földdel és élek
Miért nem vagyok halott, ha ez a sorsom, kérlek
Miért vagy csendben és nem válaszolsz kérdésemre?

Fehérség hull a fellegből, mindent beborítva
Eltakarva sarat, nyomokat, embert és múltat
A szél a hópelyhekbe túr jeges ujjaival
Elfújva emlékeket, elfeledve azokat
És csend melengeti átlátszó takarójával.