Felemelkedés

Végre végleg vége.
A múltam kavicsait
a tengerbe dobtam.
elnyelték hullámok.
Én is közéjük
vetettem magam,
de csoda történt:
Elmerültem ugyan,
de nem süllyedtem
a tenger sötétjébe.
Főnixként éledtem újjá
a víz alatt,
mert már nem hordozta
lelkem magában a múltat.
Végre tényleg magam
mögött hagytam a gondokat,
amik már oly régóta
mérgezték belsőmet.
Felszabadultam.
Lélegzethez jutottam.
Már nem a sötétség
az ami körbe vesz,
már nem ránt magával,
nincs hatással rám.
Végre a fénybe léphetek.
Kihúzhatom magam,
büszkén mehetek tovább,
mert nincs már súly,
ami a vállamat nyomná.
Győztem.
Nem kell már visszanéznem.
Tekintetem az égre emelem,
és végre szabad,
nyugodt lélekkel,
tiszta szívvel
a jobb folytatásban
reménykedem.