fekete...

fekete fák és fekete rét
fekete Hold és fekete ég
fekete nappal, fekete éj
fekete zöld és fekete kék
fekete álom, fekete fény
fekete, fekete minden remény,
fekete angyal
fekete dal
fekete a föld, ami eltakar
fekete a sír,
hol asszonyod sír,
fekete asztal
már nem marasztal,
fekete a világ és
fekete a virág,
fekete a király és fekete a sirály,
fekete a tenger és
fekete az ember,
fekete a teste,
lelke
fekete az este,
fekete a sír,
hol gyermeked sír,
fekete hajó jön
fekete folyón,
fekete víz és
keserű íz, ha
ajkad éri
fekete méz,
fekete az ész és
fekete a kéz, mi
kihúz,
ha a fekete víz lehúz,
fekete illat,
fekete szem feketén pillant,
a vaku is feketén villant,
fekete papíron fekete toll:
Sziszifusz fekete köveket tol –
írja, de nem olvassa senki,
mert fekete, fekete itt mindenki,
az orvos,
a tudós,
a tanár,
a király,
a tetem fölött keringő madár,
ha felnézel az égre –
fekete csillagok,
hiába kiáltod:
Én is itt vagyok!
nem hallja senki,
süket itt mindenki

mert fekete a hang,
a bronzharang,
fekete a templom,
fekete az otthon,
nincs is otthon,
nincs hol otthon,
nincs, sehol nincsen,
nincs is Isten

fekete a menny,
a pokol,
fekete az utolsó
trombitaszó,
fekete a sír,
hol senki se sír


/köszönet Babits Mihálynak/