Fal

Amíg a fal túloldaláról
átjössz értem,
amig fájon
hiányom érzed,
amig üres
az ágyad nélkülem,
s fázol egyedül egy éjjelen-
tudom, hogy szeretsz.

Vajon lesz nap,
hogy dühösen alszom el,
mert te nem
jössz értem el?
Akkor tudom
rombadől az álom,
hogy mennyire bánt
majd- nem találom
a szavakat.

Könnyes szemmel
alszom el,
mert erős karod
nem ölel..
Tested nem melegít,
pedig reszketek.

Őrült lettem,
s rettegek,
hogy nem szeret
a férfi, akit szeretek,
hogy nélküle ébredek majd.

Hogy nem létezik ő,
csak a képzeletemben,
hogy csak az
emlékemben
él, s szertefoszlik a pillanattal.

Nevettünk- azt hittük
csak játék,
de most a szomorúság,
mint árnyék
fon körül.

Azt ígérted eljössz
értem,
A fal mégis közöttünk.
- Miért?- kérdem,
de senki nem felel..

Hallgat a csend,
csak a szívem súg valamit,
de a fal elnyeli,
s nem hallja szavait
a tiéd..

2006.