Kint már megint esik,
Belül a szívem szüntelenül csak sír.
Ha egy gond elmúlik,
Jön helyette másik...
Ez vagyok én, ez a valóság!
Hogy ki is vagyok igazán?
Egy sebzett kislány,
Aki az árnyból a fénybe lép,
Ha bízik, szeret és remél.
Vakon bízok, naiv vagyok,
Reménytelenül szeretek nagyon,
És remélem, hogy meglelem a boldogságom!
Csak bámulok ki az ablakon és gondolkodom,
Eszem mégis csak egy név körül forog.
Te vagy kiért életem, ha kéred, odadobom!
Tudom, nem kellek soha,
Mégis csak álmodozom,
Hogy rám találsz egy szép napon!
Addig magamban szeretlek, míg csak bírom!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?