Egyedül voltam péntek éjszaka
Te csak majd reggel értél haza
A világhálón bolyongtam épp
Mikor elkezdett kialudni bennem a fény
Nyilallni kezdett a mellkasom
S kissé lezsibbadt a bal karom
Úgy éreztem, itt a vég a Game-over
Kész, kampec, ez most lever
Egyedül vagyok, segítség nincs
Szívemet szorítja egy vas bilincs
Előbb ijedség jött, majd a nyugalom
Mi most irányít, nagyobb hatalom
Nem tudok mit tenni, ha sorsom ez
Mit az élet elkezd, a halál befejez
Megnyugodva lazultam el
Lassan tisztult a rémült fej
Most már kíváncsin vártam mi lesz
Hogyan jő el az utolsó perc
Éreztem hogyan szakad a szál
Vártam, hogy jön el értem a halál
Ekkor engedett a fájó szorítás
Tompult mellkasomban a nyomás
Lassan kitisztult újra a kép
Csak tréfált velem egyet az ég
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Egyszer már éreztem ilyet kb. tíz éve. Akkor egy pesti arab banda betámadta azt a helyet, ahol dolgoztam és csak annak köszönhettem, hogy nem tudták elvágni a torkomat, hogy a ruhatár pultjánál álltam és át tudtam ugrani hátrafelé.
Akkor is úgy éreztem, hogy vége, és ez olyan belső erőt és nyugalmat adott, hogy ki tudtam vágni magamat és a társaimat ebből a szituból.