Két éve már, hogy először megláttalak,
De szívemben zárni csak mostanra tudtalak.
Ha kedvem bánatos és komor,
S ha minden ellenem is szól,
Hallom léptedet a szélben,
S a szürke felhők tűnnek el az égen.
Kitisztult már a láthatárom,
Körvonalaidat is lassan látom.
Huncut szemeddel rámnézel,
Tekinteted körül ölel.
Így maradnék most már örökre,
szárnyalni veled a szabad egekbe.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
noname86 ·
hmm... nekem nagyon tetszett ez a versed, még az is lehet hogy igény be veszem ezt vagy valamelyik költeményed :) na pusszi, további ihletet...