A mélybe engedtem, szívem kulcsát,
S azt már a sötét pokol rejti,
Elrejtettem a sok tört darabját,
Mit többé nem talál meg senki.
Lelkem bilincseit levetettem,
Már nincs ami visszahúzzon a mélybe,
Az emlékeid örökre eltemettem,
S neved kiáltom a végtelenségbe.
Átkozom a sötét éjjeleket,
Mikor miattad könnyezet szemem,
Gyűlölöm szerelmes szívemet,
Mert te lettél a végzetem.
Nem tűrőm, hogy a fájdalom sebeket véssen,
Nem fogom szívem másnak odaadni,
Hogy ez többé meg ne történjen,
Örökre nálad fog maradni...
(2007.02.08)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Friss hozzászólások
laci78:
lesz folytatás vagy ne várjuk?
2026-03-03 19:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?