Egyedül ülsz egy zsúfolt teremben,
Mindenki nevet, csak te hallgatsz mereven.
Körbenézel, sok ismerős arcot látsz,
Megértést tőlük mégse vársz.
Hogy is érthetnének, akik régóta elítélnek,
és akiket te még annál is jobban megvetsz,
mint amennyit tetteikért megérdemelnének.
Inkább csak szánod, sajnálod őket,
Számolod a perceket, miket még velük kell töltened.
Mert össze vagytok zárva, innen kiút nincs már,
Most kínlódom, de egy éve miért volt más?
Mit láthattam bennük, mit remélhettem?
Itt ülök, mindenki nevet, én hallgatok mereven.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?