A mocsár szélén egy árva kunyhó,
Őrzi a megrepedt szív hangját.
Olykor reccsenve dobban,
Kérdi: ki tudja hol van?
Lelke merre jár?
Öreg bagoly kuvikol hu-húúú,
Tán száz éve elhagyták!
Körötte korhadt faága,
Mögötte, ölnyi törzsön lobos fa,
Benne tágas, öreg kuvik odúja,
S az árva kunyhó falai közt pókhálóból varsa.
Lakója magányos halász lehetet,
A táj ezt sugallja.
Tán utódja sincs, ki őrizne belőle géneket.
A halásszal együtt a víz is elköltözött,
Emlékét őri roggyant kunyhó
Korhad fala, mocsár között.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Éva596:
A Szepetneki családról szóló s...
2024-09-28 11:44
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások