Elszállt az idő,
Elszállok Én is.
Lejárt az idő,
Eljön a vég is!
Telnek az évek,
Gyorsan öregszem.
Barátaim is vének,
Ráncos már az öreg szem!
Közeleg a halál,
Sorsom, az elmúlás.
Megtalál a kaszás,
Temetőben Nekem mély sírt ás!
Félek, rettegek,
Elmúlok, nem leszek!
Rokonok, barátok, kik szerettek,
A sírban nélkületek elveszek!
Odaát minden halovány.
Halál után az élet vár reám?
Hinni akarok, de nem tudok,
Örökké élni akarok!
Emlékezz rám, ne feledj,
Szívedben mindig veled legyek!
Éljek örökké általad,
De halálom súlya ne nyomja válladat!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások