Azon az este angyal voltál,
Hajnalig tartó szent mise,
Vadul izzó monoton dobszó,
Percekre bár, de szelíd lett.
Az ég sötétje zölden izzott,
Kecses lábakon járt a Hold,
Titkos csillag csókot vátott,
S egy árny érintés felkarolt!
Ezüst köpenyt húz a remény,
Szőkés ruhába ötözött,
Lágy rejtelmek selymes hangján,
Egy lett a mindenség fölött!
Magasba nézve szárnyra kapott,
S mosolygott a fehér lobogó!
Míg zaklatottan zakatolva
Szellővé vált a tűzgolyó.
Különös időt élt a felleg,
Nedves cseppek rejtelmes jelét,
Hol verve hevert a küzdő sereg,
Megtörölte könnyező szemét.
Nem volt hely e zafír világban,
A lebegő kéz hát elereszt,
S átzuhanva ezer világon,
Ím testén a kereszt sem remeg.
A jósnő vár, s merengve figyel.
Sápadó arcán a félsz remeg:
Vörös kártlyák találkozása,
Csobogó vér, szakadó erek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Egyébbként tetszett.