Egyszer minden ajtó bezár...

Kérlek szerelmem gyere már vissza,
A szívemet, csak a szívemet add vissza,
Kérlek, add nekem, mit én neked adtam,
Tudom szánalmas, de elég ! Miattad egyedül maradtam.

Add vissza ! Ne légy önző, igazságtalan,
Minden nap miattad úgy megyek, mint világtalan,
Aki ebben az átkozott pokolban, helyét nem találja,
S minden percben csak a halála pillanatát várja.

Mióta szeretlek tudom, mi a szerelem,
Egy fojtogató érzés, egy veszedelem,
Mi a szívet darabokra töri, eltiporja,
S az embert a halálba sodorja.

Engem is már lassan arra késztet, hogy meghaljak,
S hogy rád várni soha többet ne akarjak,
De nem ! A szívem erősebb, mint a halál,
Hisz tudom, mindkettőnket egyszerre talál.

Most erősnek látszom, pedig nem vagyok,
Szerelmed nélkül úgy érzem megfagyok,
Kérlek, találj már újra rám ! Ekkora kérés ?!
Neked szívem kulcsához, nem kell csak pár lépés.

Szívem ajtaja most még nyitva áll előtted,
Pedig párszor már úgy éreztem megölted,
De tudod egyszer minden ajtó bezár,
S akkor rád többet ez a szív sem vár.