Egy álom

Szeret a szív
egyre hív.
Lobban a tűz,
mely összefűz
talán.

Kísért egy álom-
Az ébredést várom.
Zokogok belül,
csendesül
az új reggellel.

... Téged láttalak,
mikor vártalak.
Nyújtottad kezed,
parázslott szemed
az éjben.

Álltam a sötétben-
te elmentél mellettem.
Megbabonázott a messzi fény,
egy szőke tünemény
távoli ragyogása.

Néztem, ahogy elnyel
a köd, és átölel
az idegen női kéz.
Jobbat remélsz?
Nem tudom...

Kísért az álom-
mindig magam előtt látom.
.. Egyedül állok és utánad nézek..
Hideg ürességet érzek
mélyen.

Ezernyi kép kavarog bennem,
Miért fáj így nekem..
Azt hittem sokat jelentett
az idő- s aszerelmet
féltve őrzöd.

Szeret a szív,
visszahív.
A tűz ég,
összefűzhet még?..
Talán.

2005.