Melleden pihentettél
Szent szügyed táplált.
Óvó karoddal védtél
Bajban mellettem álltál.
Nem voltál rest velem
Buzgó tenyered etetett.
Mikor beteg lettem,
Kezemet el nem engedted.
Minő páratlan csoda
Egy nemző ösztönlény.
Méhedben még akkor voltam,
És már engem szerettél.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
telihold7 ·
Bátran!
telihold7 ·
Bátran!
telihold7 ·
A leghálásabb legkönnyebb téma.Sokszor nekifutottam,hisz imádom anyámat,csapnivalóan sikerültmindég.Apám halála óta eggyütt élünk egyre szorosabb bizalmasabban.Néha kérdeztem anyámtól ,hogy ez már szerelem?Te tudod kisfiam mondta.Nem találom a szavakat.Ne próbálkozzon senki