Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Norbi.79: Elnézést de nem tudom hogy sik...
2026-05-13 18:23
Gábor Szilágyi: Lesz folytatása?
2026-05-08 19:50
Nagymakkos: Fosva okádás az egész
2026-05-06 11:50
CRonaldo: Várom a folytatásokat!
2026-05-05 13:22
wisnia: Elmegy egynek.
2026-05-04 09:40
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

D.T.

Fényt hazudik magának a folyékony éjben,
Kiégett arcában véreres szemekkel,
Élete szétszórt kincseit keresi
Roggyanó lábakkal s remegő kezekkel.

Szivárványra töri a lámpafényt az eső,
Pattanásig feszül benne egy ideg,
A nedves éji szél simogatja,
A levegő forró s mégis hideg.

Sorsa törött tükrében nézi,
De nem látja tisztán magát,
Az évek kíméletlen meggyötörték
Felőrölték testét, lelkét, agyát.

Feléd nyúl a kéz, ridegen markol,
De a bűz elöl a szeretet elhajol.
A méreg vérként járja át a testét,
Megmérgezve újra egy estét.

Miért teszi ? Ez miért kell ?
Hiába kérded, erre nem felel !
Megtört mozdulat, kapaszkodót keres,
Nem várja más, csak a rég kihűlt leves.

Nyújtanád neki a kezed,
Még segítenél ha lehet,
Ne engedd, hogy meghaljon,
Hogy a méreg mindent felfaljon !

Írtsd ki, pusztítsd el a vágyat,
Mi embert ölt, de hányat !
Lobbantsd az undort lángra,
Gondolj a holnapra is, ne csak a mára !
Hasonló versek
3008
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
3214
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

oldherold ·
jól indult, de úgy tűnik, mintha a vége nagy szenvedést okozott volna. legalábbis én még csiszolnék rajta. de az eleje tényleg fasza! nem pontoztam. amúgy tetszik a neved. van bármi közöd A.J. Christianhoz??? mert őt nagyon bírom.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: