Kimondtuk az utolsó szavakat,
Megkaptam a végső csókot
És az volt az utolsó mozdulat,
Mikor az ajtóból visszahúzott.
,,Ne menj még! Én most látlak utolszor!’’
Csak mosolyogtam kedvesen.
,,Kezem között tartottalak sokszor,
Legyen ez a pillanat végtelen!’’
Rajtam kabát volt, ő félmeztelen
Állt ott a cúgos konyhában.
Látszott légzésünk a decemberben
És minden benne volt e párában,
Mely szállt már, növelve a vak ködöt.
Ott volt a vágyunk, ott volt a vér,
A szenvedély is messze röpködött.
Hideg volt. Látszott mellén egy kék ér.
Magam mögött az ajtót behúztam,
Hallottam, hogy kattan a zár.
A gangon a lépcső felé indultam.
Rám nézett még. Tudta, vissaz hiába vár.
Az ablakon lendült a függöny.
Láttam amint csak elfordul,
De arcára tűnt a hamis közöny.
Kint éreztem: nem búcsúztunk el rútul.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Rémpásztor:
Bocsi, időbe telt, de feltölté...
2025-04-10 14:52
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...