Egykoron szerelmet ígértél,
Hogy mindent odaadsz nekem,
Cserébe neked adtam az életem.
Megcsaltál, elhagytál, sárba tiportál,
Galád módon másnak kiadtál.
Minden voltál nekem,
A szerelmem, a mindenem,
Érted odaadtam volna az életem.
Elvetted belőlem, ami neked kellett,
Majd eldobtál gazul, mint egy darab szennyet.
Sokszor talpra álltam már,
Sok csalódás ért,
De a mostani döfte belém a kést.
Talpra állni ezek után én már nem tudok,
Érzelmileg most teljesen meghalok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
Tetszik a versed, s remélem talpra áll kegyed, hisz van tovább, van miért, ha másért nem, hát önmagadért. :wink:
(bocs)