Sötétlik a fény,
elhalkul a hang,
aranyozott szívemnek
búcsút int egy harang.
Magányom védő karja
öleld át testemet,
egy kéz amelyet szerettem
a koporsómba kergetett!
Szívem gyűlölettel tele,
vadúl dühöngő vízesés,
villámló ég,
égő felleg takarj el! Félts!!
Legyen tenger habjáé a vágyam,
mosolyom a Holddé,
összes vidámságom,
az emberek között szórd szét!
Bánatom könnye
felhő áldása,
szeretetem
a Nap ragyogása!
Add el mindenem!
Testem ajándékozd a Földnek,
Csillagnak az örömöm,
a végtelen üres Űrnek,
add oda mély bánatom!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások