Amíg a sötétségből a fényesség elé lépek,
És a fényeségből majd a sötétségre térek.
Életem ne legyen céltalan, sem lelkem hontalan.
Ahhoz, hogy azzá lehessek, ami lehetek.
Tudnom kell, hogy mit tehetek.
Evilágban mindennek ára van.
S’ mindennek a világban párja.
Lenni, vagy nem lenni, költői kérdés.
Szenvedéssel fizethetsz, kíváncsi ember.
Pénzedért, részed lesz e hullámzó tenger,
Emberiség tudásából a tapasztalattenger.
A mesterséges élet, hogy ha a haláltól félek.
Hisz természetes, hogy félek, csak a halálig élek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások