Csak a távolság az mi elválaszt tőled,
Mért vagy oly távol, én is te is kérded,
Jó lenne újra megfogni a kezed,
S érezni, ha hozzám érsz lelkem remeg.
Már nem félek semmitől, s senkitől,
Csak egyetlen dologtól az élettől,
Ha veled vagyok minden gondom elfelejtem,
Te vagy az akiért őrülten lángol szemem.
Szívem dobogása nagyon heves,
Mert megtaláltam azt aki igazán szeret,
Még küzdenünk kell kettőnkért,
Szenvedni, erősnek lenni a közös jövőnkért.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások
Ez nem szerelem. Ez allergia. :flushed: