Bús ez a tél, mi jövőt nem terem,
bús december, múltat temet,
vad szél tépi lelkemet,
tőled el, mindig el!
Más asszony karjába,
más nő jég-ölébe,
más nő nevetésében
örömöt keresek.
És mégis visszatérsz,
mint tarlón a vetés,
mint könnyes dallama
egy vén zongorának,
mint egy kávé,
mi nem lehet túl édes,
visszatérsz egy alig-ölelésben.
Bús eb szemével nézlek,
s várom, hogy visszatérjenek
a régi boldog évek,
ahogy az ér is a tengerhez eltalál.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
Friss hozzászólások
Materdoloroza:
Sajnálom, hogy eltűnt az írónő...
2024-12-25 00:29
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
CF42E: Karácsonyfadíszek versekből - Ady
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások