Búcsúzom

Most gondoltam s nem álmodtam, hogy veled vagyok
Hogy szemedben most boldogság ragyog.
Ahogy érzed csókom ízét, ölelésem,
Az emléked a szívembe örökre bevésem.
Mert nem feledlek sohasem, ígérem,
Hogyha emléked homályosul, a szívem úgyis kitépem.
Te voltál a legjobb mi velem történhetett,
Igaz szerelemmel szeretlek, így hát elengedem kezed.
Hagylak, hogy szabadon elrepüljél,
Bár szeretném, hogy örökre mellettem feküdjél.
Nem volt tökéletes minden, ahogy én sem,
Amit tettem nem bánom meg mégsem.
Mert kimondhatatlan szeretlek kedvesem,
S minden isten legyen átkozott ezerszeresen!
Mert nem hasonlítható semmihez a fájdalom,
Melyet a könnyek okoznak az arcodon.
Mert látom belül sírsz, bár kívül nevetsz,
De az enyém már sokáig nem lehetsz.
A kínzásodat most már befejezem,
Becsukom a szemem, s lehajtom a fejem.
Hagyom, hogy a könnyeim follyanak,
Mert tudom Téged búcsúztatnak, s nem utoljára láttalak…