A végtelen tengerparton
Markolsz az aranyló homokba
S mint folyik ki ujjaid közül,
Pergeti perceid a Homokóra.
Lassan nyalják a hullámok
Morajló hanggal lábad
S a lustán alábukó Nap
Néhány sirályt még utoljára láttat.
Távol millió fény kigyúl
S hallod a nagyváros zaját,
Csak a lelkedben zsong az ének
S dúdolod a szerelem dallamát.
Mind szerelmes simogatás
Még kényeztet a puha szél
De a Tavasznak vége
Nyár és Ősz nélkül jön a Tél.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Mond, ez a búcsú, melyről versed mesél fájdalma után mi következett, a tavasz után a tél is hozhat valami újat, ha mást nem a szép, fehér havat. De ugyanakkor lehet, hogy a fájdalom a téli lucskos időt hozza. Erről nem ad képet versed, de mégis egésznek, kereknek tűnik. Nem tudom mi, de valami nagyon megfogott benne, még keresem. További szép évet.
Inopier