Bortól pirosló arccal ülök a háztetőn
Elnyújtózva selymes macskamód.
Nézem a gyémántpermetet a mezőn
A kép kavar lelkemben egy kis port.
Nézlek, nézem két szemed ott messze
Nem láthatsz engem többé már
Várom, hogy leszálljon az este
S a tónál halkan zúgjon a nád.
Halkan súgjon szerelmes szavakat
Ahogy te ajakad tette oly rég
Halkan súgjon szerelmet magányosoknak
Kiknek boldogulását rejti a fény.
Sétálva rózsaszín hajnali szellőben
Kezemben a bor, csillanó élvezet árnya
Félelem tölti el a szívem
De tovasuhan, mint szerelem-nyár álma.
Bortól pirosló arccal ülök a háztetőn
Elnyújtózva selymes macskamód.
Emléked szívemben áradat, őrjöngő
Nincs fájdalom, amikor iszom a borom.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Rémpásztor:
Bocsi, időbe telt, de feltölté...
2025-04-10 14:52
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
OCSMÁNY!!!!! :angry: :angry: