Bóbita, Bóbita táncol,
S vele táncol a fátyol,
Ami fejét takargatja,
Éjjelenként elaltatja,
Egy egyszerű dallam,
Mit dúdol magának halkan.
Bóbita, Bóbita táncol,
A szerelem hozzá láncol.
Körben az angyalok ülnek,
Szárnyukkal verdesnek, örülnek.
Erdő közepén, a réten,
Emlékszel még? Régen.
Bóbita, Bóbita táncolt,
Az erdő vele táncolt.
Tudtuk, hol a haza.
”Nem, nem soha!”
Harsog a jelszó,
Rég lenne most jó.
Bóbita, Bóbita táncol,
Ráborul a gondterhes fátyol,
Mégis, csak táncol, táncol,
Búj közelebb, ha fázol,
Itt melegedj bátran,
Tiéd is lehet sátram.
Bóbita, Bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Mind, mind örülnek,
Mert Bóbita táncol.
Nekik szép az emlék.
Emlékszel? Nem is rég.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások