Élő csipesz vagyok,
Aranyláncon függő
Kristályvízben mosott
Hófehér gyolcsomon.
Búzakalász napfény
Óvva szárította
Fehérgyolcs rostjait
Nehogy megroncsolja.
Fehér szárnyon szálló
Csillagboszorkányok
Vigyázzatok gyolcsom
Be ne mocskoljátok!
A csipeszt ledobták,
A porba taposták,
Aranyláncon függő
Gyolcsom ellopták.
Játszadoztak vele
Gyilkos játékokat
Beleeresztettek
Véres vámpírfogat.
Élő csipeszből lett
Koporsóba bélés,
A fehér gyolcsomból
Köddé foszlott érzés.
Csak az aranyláncon
Őrzi, búzakalász
Napfény hűen a volt
Csipesz és a fehér
Gyolcs emlékét.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?