Már lankad az édes emlék,
Fakulóban a vágy.
Holmi rongy maradvány
Már csak minden kéj-söpredék.
Deliciae meae!
Elmém nélküle holt vidék,
Miképpen testem is üres.
De foszlik az arca
És hamvad a hangja,
Mert őriznem már rég feles.
Deliciae meae...
Szemem könnytől már nem szennyes
Ha rá gondolok. De átok!
Álmok... betűk... képek...
Szakadt szélű ívek...
Látod néha mit találok?
Deliciae meae
Keze vetett betűt rájok.
Felizzik minden szénholt kín,
Képzelt ó-érzelem.
Szivem nem volt sosem
Szerető, vele rokon szív;
Deliciae meae
Fagyfehér teste mégis hív.
Ajánlás
Bár nem szerettem őt sosem,
Mégis, minthogy fény az árnyban
Deliciae meae
A Herczeg ajánlásomban.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások