Nemsokára ölelhetsz már,
Szívem, lelkem világa.
Minden reményem te vagy,
Kitől szívem nyugodni nem hagy.
Kinek ölelését csókjait vágyom,
Kit mindennél jobban akarok a világon!
Kifejezni nem lehet mennyit jelentesz nekem,
Azzal sem ha azt mondom te vagy az életem.
Talán annyival hogy őszintén írom most neked:
SZERETLEK
Reménytelen bolyongok most is a sötétben,
Vágyaim fájnak, úgy égetnek.
Kellesz nekem,
Nélküled nem élhetek!
A forrás vize te vagy,
Bár meglelném a kutat.
S repülhetnék messze földre,
Hozzád én édes szerelmem!
Pihennék ölelő karjaidban
Veled örökre megtalálnám a nyugalmat
Tudd: örökké IMÁDLAK!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?