A levelek feketék, nyirkos a talaj,
Félelem rejtőzik a lombok alatt.
Nem hallani neszét semmiféle állatnak,
Halott az erdő, sötét van.
A fák, mint ilyesztő szörnyek,
Sötét szemükkel állandóan figyelnek.
Nincs menekvés, mindenhol ott vannak,
Halott az erdő, sötét van.
Sűrűn állnak a fekete szörnyek,
Nincsen ösvény, hová menjek?
Már majdnem fel is adom,
Mert halott az erd?, s a kiutat nem találom.
De ráébredek, félnem nem kell,
Feljön a nap, vége az éjnek,
És amíg le nem megy,
A halott erdőben világos lesz.
Palaes
2005.10.24.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások