A levelek feketék, nyirkos a talaj,
Félelem rejtőzik a lombok alatt.
Nem hallani neszét semmiféle állatnak,
Halott az erdő, sötét van.
A fák, mint ilyesztő szörnyek,
Sötét szemükkel állandóan figyelnek.
Nincs menekvés, mindenhol ott vannak,
Halott az erdő, sötét van.
Sűrűn állnak a fekete szörnyek,
Nincsen ösvény, hová menjek?
Már majdnem fel is adom,
Mert halott az erd?, s a kiutat nem találom.
De ráébredek, félnem nem kell,
Feljön a nap, vége az éjnek,
És amíg le nem megy,
A halott erdőben világos lesz.
Palaes
2005.10.24.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások