Az idő mi nagy úr kerek e világon,
tőle függ minden ember ki vidám ki gyászol.
Szomorúság fojtogat, ha az időt keresem,
azt az időt melyben nem volt soha félelmem.
Félelmem a jövőtől mely kilátástalan,
félelmemet az időtől mely megállíthatatlan.
Telik és egyre csak telik, de én nem haladok,
terveimet szövöm, de azokkal maradok.
Ez az én bánatom az elveszett idő,
melyet vissza fordítani nem volna mar erő.
Erő, ami fogytán van az emberiségnek,
és csak sodródik mindenki a tehetetlenségben.
Ez a mi világunk az örökös rabság,
szabadok sosem leszünk, hisz nincsen már igazság.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
laci78:
@Rémpásztor: várható folytatás...
2025-11-03 19:59
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások