Az ihlet szállt meg most,
Hogy-e vers rólad szólt.
A vers rólad szólt,
Mert Te voltál a központ.
De központúságod elmúlt,
S az idő felettem is eliramlott.
Elbúcsúzni jöttem,
Ne várj vissza engem.
A halál búcsúm oka,
Nem látsz többé soha.
Itt hagyom a földi létet,
S egy másik dimenzióba lépek.
Szólj! Miért hallgatsz?
Hisz úgyis elmegyek.
A világ zaját nem vágyom tovább.
Hittem, hogy az élet nem csak fájdalom,
S van egy hely, hol a boldogság honol.
Ez egy olyan hely, hol az öröm szava szól,
Egy másik tér, egy másik dimenzió.
Már tudom. EZ AZ OTTHONOM!
(ha nem is jössz, Én akkor is indulok!)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások