Az ihlet szállt meg most,
Hogy-e vers rólad szólt.
A vers rólad szólt,
Mert Te voltál a központ.
De központúságod elmúlt,
S az idő felettem is eliramlott.
Elbúcsúzni jöttem,
Ne várj vissza engem.
A halál búcsúm oka,
Nem látsz többé soha.
Itt hagyom a földi létet,
S egy másik dimenzióba lépek.
Szólj! Miért hallgatsz?
Hisz úgyis elmegyek.
A világ zaját nem vágyom tovább.
Hittem, hogy az élet nem csak fájdalom,
S van egy hely, hol a boldogság honol.
Ez egy olyan hely, hol az öröm szava szól,
Egy másik tér, egy másik dimenzió.
Már tudom. EZ AZ OTTHONOM!
(ha nem is jössz, Én akkor is indulok!)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-01-30
|
Horror
Horror sci-fi elemekkel.Sokan írtak már előttem nanorobotokról de tudtommal idáig még senki...
2025-01-27
|
Novella
Lia nem éppen a legrátermettebb katona ám amikor hazájának szüksége lesz rá nem hagyja cserben...
2025-01-24
|
Novella
Romantikus Bl történet, ami Valentin napra íródott egy éve. 18+ nincs benne. <br />
2025-01-23
|
Novella
És íme egy olyan történet amiről elsőre azt hittem,<br />
( mint általában mindenről ami a...
2025-01-19
|
Novella
Ez egy szösszenet az gyűjteményemből. Bl műfaj. Valentin napra íródott.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások