Az ihlet szállt meg most,
Hogy-e vers rólad szólt.
A vers rólad szólt,
Mert Te voltál a központ.
De központúságod elmúlt,
S az idő felettem is eliramlott.
Elbúcsúzni jöttem,
Ne várj vissza engem.
A halál búcsúm oka,
Nem látsz többé soha.
Itt hagyom a földi létet,
S egy másik dimenzióba lépek.
Szólj! Miért hallgatsz?
Hisz úgyis elmegyek.
A világ zaját nem vágyom tovább.
Hittem, hogy az élet nem csak fájdalom,
S van egy hely, hol a boldogság honol.
Ez egy olyan hely, hol az öröm szava szól,
Egy másik tér, egy másik dimenzió.
Már tudom. EZ AZ OTTHONOM!
(ha nem is jössz, Én akkor is indulok!)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?