Hideg éjszakát ígér a sápadt Hold,
a fagyott harmatcsepek
gyémántként szikráznak a fűben
amerre járok.
Görnyedt fák őrzik az erdő mélyét,
a titkos, szent helyeket.
A szél csendesen jár-kel itt
hogy föl ne ébressze
a sötétség lényeit,
de a Hold ragyogó fénye
alól érkező árnyak
ott vannak körülöttem
s a születő halál szépségéről
suttognak nekem...
...hogy egyszer majd közéjük tartozom,
enyém lesz a fény,
s a fölöttem hullámzó végtelenség...
...hogy egyszer majd elmúlik, ami fáj
enyém lesz a béke,
s a csend, ahol ők várnak rám...
’98 07 21 ThoRgErdT
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Hozzászólások