Árnyak közt éltem sivár életem,
Fény nélkül tengődtem éveket,
Semmit sem ért magányos létem,
Míg egy fénysugár nem jött el értem.
A sötét fellegeket elűzte,
Kiszáradt a kínok tengere,
S megláttam ragyogó napom,
Mely a fényből friss vizet fakasztott.
A remény óceánja lett belől,
Elárasztotta a földeket,
Elsöpört minden szenvedést,
S helyébe jött az újjászületés.
Magánynak nincs helye lelkemben,
Most felcserélte a szerelem,
Ezután nem lesz több fájdalom,
Egy boldog úton járhatok.
Sivár életem telve lett,
Boldogsággal, szeretettel,
Hálás vagyok Istennek,
Hogy megismertelek Tégedet!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...