Árnyak közt éltem sivár életem,
Fény nélkül tengődtem éveket,
Semmit sem ért magányos létem,
Míg egy fénysugár nem jött el értem.
A sötét fellegeket elűzte,
Kiszáradt a kínok tengere,
S megláttam ragyogó napom,
Mely a fényből friss vizet fakasztott.
A remény óceánja lett belől,
Elárasztotta a földeket,
Elsöpört minden szenvedést,
S helyébe jött az újjászületés.
Magánynak nincs helye lelkemben,
Most felcserélte a szerelem,
Ezután nem lesz több fájdalom,
Egy boldog úton járhatok.
Sivár életem telve lett,
Boldogsággal, szeretettel,
Hálás vagyok Istennek,
Hogy megismertelek Tégedet!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?