Kecsesen meresztve ékes szárnyai,
Szikrázó fényük szerte szóratik.
Hol a tenger visszatükrözi,
Máskor az árnyék elnyeli.
Áldó melege bőven ontatik,
De ha a Hold felkel, jaj Neki.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
gyémánt ·
Ilyenek jutottak eszembe, hogy gubó, meg lepke, meg kirepülés. Hmm, szárnyalsz, s örömmel nézlek. Szépek a képek, nyugalmat sugároznak... Ügyes...
Zgizi ·
Szia! És köszi a véleményt. Sok kitartást kívánok a további olvasáshoz (lesz is rá szükséged), ugyanis fölraktam még több verset is, csak még nem került föl. Ez most értelmes volt. Na mindegy 
.
.