Mikor angyalkönnyek peregtek csókként ajkamra,
Sima tenyér bájolt nemes fényt arcomra
És néma vallomást suttogott a szél,
Örökre felolvadt bennem a tél.
Angyalkönnyek, halk simogatások,
Hűs füvön szétszóródó varázslatok
Bűvös illatát sóhajtom gyémántszemeidbe,
Mígnem eggyé válik lelkem ős szerelme
Széttárt karjaid vágyakozásával,
S szembeszállva minden égő kárhozattal
Testem-lelkem csak a tiéd lesz,
S az angyalkönny napfényt bűverővé tesz,
Miközben az halkan pereg egyre ajkamra
És forró tenyér simul lágyan arcomra…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...