Amikor a lágy őszi szellő
A karjaiban ringat,
S amikor az erdőben a fák közt
Árad egy hűs illat,
Amikor a tó csillogó tükrében
A te arcodat látom,
Te vagy az a földi angyal,
Ki őrized az álmom.
Amikor a ragyogó fehér hó
Nevetésed visszaveri,
Amikor a csupasz fákat
Látom elmosolyodni,
Amikor a hervadó virágok
Víg táncot járnak,
Fülembe súgod lágy hangon,
Szeretlek, imádlak!
Mikor a fáradt nap sugarai
Tőlünk búcsút vesznek,
S szelíden mosolyogva
Nekünk integetnek,
Mikor az ezüstszín éjszaka
Leplét ránk borítja,
Szorosan megöleljük egymást,
S testünket a holdfény betakarja.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?