Amikor a lágy őszi szellő
A karjaiban ringat,
S amikor az erdőben a fák közt
Árad egy hűs illat,
Amikor a tó csillogó tükrében
A te arcodat látom,
Te vagy az a földi angyal,
Ki őrized az álmom.
Amikor a ragyogó fehér hó
Nevetésed visszaveri,
Amikor a csupasz fákat
Látom elmosolyodni,
Amikor a hervadó virágok
Víg táncot járnak,
Fülembe súgod lágy hangon,
Szeretlek, imádlak!
Mikor a fáradt nap sugarai
Tőlünk búcsút vesznek,
S szelíden mosolyogva
Nekünk integetnek,
Mikor az ezüstszín éjszaka
Leplét ránk borítja,
Szorosan megöleljük egymást,
S testünket a holdfény betakarja.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások