Álom és valóság

Álmomban egy hercegkisasszonynak születtem,
Kinek kiskorában az arca megégett egy balesetben.
Nem ostromoltak kérők, nem törődött velem senki,
Bezártak a palotába, hogy hagyjanak magányosan meghalni.
Egy ember volt mindig mellettem
Egy férfi, kit apám kért meg, hogy egy kicsit törődjön velem.
Őt azonban nem zavarta a kinézetem,
Nem nézett rám undorral, és boldogan nevetett a közelemben,
És rájöttem hogy ő az a férfi akibe beleszerettem.
Egy nap már nem bírtam tovább elmondtam mit érzek,
Ő azonban felsóhajtott és könnyezni kezdett,
Majd elmondta nekem, hogy ő már nagyon rég belém szeretett.
Egyszer csak csörgött az óra így felébredtem,
De hamar rájöttem, hogy valóságra ébredtem,
Mert mellettem feküdt a férfi, kit halálosan szeretek