Vesd le álarcod, hagyd el láncaid!
Hadd csörögjenek, megtörve a kínos
csendet, mi kőként nehezedik lelkeden és a mélybe ránt!
Vesd le maszkodat, hadd lássák arcod!
A valódit, mely szebben ragyog,
mint a hold fényében meg-megcsillanó drágakő-varázs.
Keresd meg glóriád, hidd el, megvan az még!
Csak kicsit poros ugyan,
de tisztán látni benne a testvéreid hívogató táncát.
Keresd elő szárnyaid, mindkettő ép, nagyonis ép!
Ha felveszed, az égi
kar hagját hallod meg, mely édesen csal az ég felé a poklon át.
Hallod-e már a mennyei hangot? Nem? Fülelj még kicsit! Biztos azért
nem veszed észre, mert régóta hallottál hasonlót...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
Az utolsó sorban a "régóta hallottál" vagy "rég hallottál" vagy "régóta nem hallottál" lett volna az érthetőbb talán, de ettől az apróságtól eltekintve nekem tetszett a vers.Gratu!