Sötét a cella, s hűvös;
Ülök révülten bűvös
Szavakat dúdolván,
Várván az akasztást.
Utolsó perceimet élem,
S én csak remélem,
Szemem világa látni fogja-e
Napkeltét lelkem sivár világán?
S a hóhér vajon mondja-e:
Nézd és lásd, hogy mit csináltál?
Felkapaszkodom, s látom,
A hegyen kopár várrom,
Düledező falai közt jár a szél,
Hordja el a porladó reményt,
S a zászló némán, szakadtan leng,
S alatta a hegy megremeg…
S a Paradicsomi-kert kihalt.
Kopár fák közt szellemek járnak,
Ott virágzik az akasztófa virágja,
S kötelet hurkolnak a bitófákra…
Könnybe lábad a szemem,
S két marcona ragad meg engem,
S kihúznak a koszos gangra,
Ki a kertbe, lábra állítanak.
Utolsó perceim megszámlálva
Koholnak mindenféle váddal,
A bitófa mosolyog, vár már rám,
Felhurkolják a kötelet,
Majd a nyakamba akasztják,
Végül kirúgják alólam a széket…
Fennakadt szemem az égre néz,
Melyet elborít a sötétség,
Szám kitátva, hang is csak
Halálhörgő siralomnak
Halovány foszlányai
Hallatszanak a messzi,
Éj sötét távolba, hol
Minden szép emlék nem más
Mint szörnyű rémálmok,
S az élet is csak egy látomás…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások