Az alkonyi holdnak újra kimondatnak
A véres szavak,
Vad dühvel őrjöngve, hörögve, üvöltve
Érted kiáltanak.
Sajgó tűzből, édes sötétből
Add elő magad,
Szürke köddel, megújult erővel
A vörös hold is lázad.
Ez az az alkony, indulj el az úton,
Most kelj fel,
Rohanj, ordíts, ökölre buzdíts
Mindenkit minden ellen.
Húzd elő kardod, porold le pajzsod,
Állj készen a harcra,
Te vagy a Mester, kitől fél az Ember,
Az élet ezer arca.
Lázadj most, töröld minden ráncod,
Rád várnak az árnyak,
Félnek a fények, vezesd te őket,
Míg mind elpusztulnak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?