Az alkonyi holdnak újra kimondatnak
A véres szavak,
Vad dühvel őrjöngve, hörögve, üvöltve
Érted kiáltanak.
Sajgó tűzből, édes sötétből
Add elő magad,
Szürke köddel, megújult erővel
A vörös hold is lázad.
Ez az az alkony, indulj el az úton,
Most kelj fel,
Rohanj, ordíts, ökölre buzdíts
Mindenkit minden ellen.
Húzd elő kardod, porold le pajzsod,
Állj készen a harcra,
Te vagy a Mester, kitől fél az Ember,
Az élet ezer arca.
Lázadj most, töröld minden ráncod,
Rád várnak az árnyak,
Félnek a fények, vezesd te őket,
Míg mind elpusztulnak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?