Az alkonyi holdnak újra kimondatnak
A véres szavak,
Vad dühvel őrjöngve, hörögve, üvöltve
Érted kiáltanak.
Sajgó tűzből, édes sötétből
Add elő magad,
Szürke köddel, megújult erővel
A vörös hold is lázad.
Ez az az alkony, indulj el az úton,
Most kelj fel,
Rohanj, ordíts, ökölre buzdíts
Mindenkit minden ellen.
Húzd elő kardod, porold le pajzsod,
Állj készen a harcra,
Te vagy a Mester, kitől fél az Ember,
Az élet ezer arca.
Lázadj most, töröld minden ráncod,
Rád várnak az árnyak,
Félnek a fények, vezesd te őket,
Míg mind elpusztulnak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-23
|
Krimi
Egy kis krimi kevés szexualitással fűszerezve. <br />
Kellemes olvasgatást kívánok!
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
Friss hozzászólások
Materdoloroza:
Sajnálom, hogy eltűnt az írónő...
2024-12-25 00:29
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások