A vágy

Több ezer év az pillanat mit szíved nélkül élhettem
Nincs rá szó a fájdalom mit hiányod után éreztem
Tengerek zúgó robajával szenvedtem
Viharok tüzet szító szelével ébredtem.

Szívem partra vetett cetként haldokolt
Fájdalmam az idő minden pillanatával vérző volt
Hatalmas gyötrő súly mivel élhettem
A lenyugvó nap minden pillanatával elvesztem.

A felkelőnap égető vágyával ébredtem
Szívedhez vezető több ezer éves úton lebegtem
Millió könny mit érted vesztettem
Hatalmas villám robajával érted remegtem.

Hegyek vad szelei énekelték fájdalmam
Érted vérző szívem fölött nincs többé hatalmam
Síró könnyeimből folyók áradtak
Melyből a madarak kínzó szomjukat olthattak.

Madarak fáradt szárnyával szállok feléd
Mely szárnyakkal szíved szívemet a végtelenbe repít
Vérző szívem a hosszú út végén reád találván
Szívedet hevíti szívemből kitörő hatalmas láván.