Egy este sétáltam a Thames partján.
Rád gondoltam,sétálgatva,némán.
Talán kellett a távolság,
Talán kellett a hosszú magány.
Csendesen járkálok a gyepen,
A talpam alatt az élet,
De vajon a szerelem visszatérhet?
Sok boldog órák s évek,
ám a múltból már nem kérek.
Talán itt vár az igaz szerelem,
ami meghozza a boldogságot nekem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Nem Szarvas ·
Mért nem írtad ki magyarul hogy Temze az isten áldjon meg téged és nem is olyan nagyon jó de azért kedves hát sajnos 6 mer azt írtad hogy Thames. Na jó 7