A szoba csendes, hűvös. Mégis meleg bánat járja át,
Ott hever az ágyamon, míg főm fájás hasítja,
S úgy ropog, mint mikor szél ringat korhadt fát.
Ó, jaj, fáradt, fehér szemem is elvakítja.
Ablakom alatt hullámzó fűtenger, és dermedt a táj.
A hó mégsem esik, hogy enyhítené a fagyot...
S nem múlik a perc, az élet lüktetőn fáj,
Míg keresem a letűnt időt, mely elhagyott.
Csak némán integet egy-egy érzés még: a zsibbadt magány,
S ha volna vidám fény, visszaintenék neki,
Elfogadná szörnyű bűneimet is talán...
Így volna hát végre, aki csak őt szereti.
Bekúszik agyamba a ködös öntudat: ébredek már...
Szembenézni tomboló pokollal, az lenne jó,
Amíg az ébenfa óra is álmosan jár,
És nem szólintgat az idő, hogy hahó, hahó...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?