A szív újra ébred
Ozan iwacsik 2024
Édes anyám, meghasad a szívem, A jó Isten miért hagyott el engem? Nincsen senki, aki átölelne, Én jó anyám, karoljon át engem. Ha meghalok, csillag ragyog majd nékem, Arra kérem, ne búsuljon értem, A szerelmem összetörte szívem, Nincs doktor, ki begyógyítná nékem. Úgy döntöttem, véget vetek ennek, Örök álomra hajtom fejem végleg, A fegyvert a fejemhez szegezem, Meghúznám, de szívem megremeget. A fegyver kiesik a kezemből, Anyám áll ott, kisírt szomorú szemmel, Édes fiam, ne tedd ezt magaddal, Hisz látom még a szeretet szikráját és a szeretet gyógyírját ebben a világban. Nem hallgatok bánatos szívemre, Az élet mégis zengi dalát nekem, Édes anyám, karoljon át engem, Hadd érezzem a szeretet erejét. Az élni akarás lángja felébreszt bennem, A remény szárnyán száll már az én szívem, S a holnap talán már nem lesz olyan kegyetlen. Édes anyám, karjai közt van helyem, Itt megtalálhatom talán a békességemet, A szeretet lángja lassan kitölti szívem, S a fájdalom lassan elenyészik bennem. Az élet ajándék, amit elfogadok, és megélem szépen, Talán jön majd új szerelem? Talán leszek még boldog? A szeretet vezessen utamon, és táplálja bennem a remény parazsát.