A szív akár egy ősrégi doboz bezárul
Minden dobogása, megrándul
S majdan e doboz kinyílik
S e szív felé szeretett áramlik
Meg tanul újra szeretni és szenvedni
Talán újra tud majd hinni
A szív akár egy hervadó rózsa feléled
És kétségek között remélhet!
A szív dobbanása feléled
S minden kard csapása megéget
Mintha égne minden porcikája!
E szív bánatát szerelem okozta
S két szempár legédesebb lénye megfosztotta
Minden jótól s fénytől mi érheté!
Az időmúlásával megszűnik a lét
Minden dolog feledésbe vész
S talán minden újra remélni kész
Mint az élet lángja mi most felemészt!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
HarcI@Kakas ·
teccik :sleeping: