Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
<br /> Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
Friss hozzászólások
kaliban: Tényleg nagyon jól sikerült! G...
2026-04-09 00:19
CRonaldo: Klassz! Még írj!
2026-04-08 10:01
Petike76: Tetszett. Több ilyet!
2026-04-08 06:16
Zed75: Nagyon jó volt olvasni a törté...
2026-04-05 20:58
Zed75: Szia Csacska Macska
2026-04-05 20:57
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A puskád alatt vagyok

Álmokba burkolóztam,
nem felejtek sohasem.
A titkaid rejtve voltak eddig,
mikor hazugságokra leltem.
Nagyon éget, megőrülök azonnal.
Harcolok szemben a fájdalommal...

Hol van a hit, a bizalom,
a puskád alatt vagyok.
Bocsáss meg,hogy még hiszek,
a puskád alatt vagyok.

Megátkozlak, hogy hamis
tanácsnak hittél.
Azt hiszem, az időd lejárt,
a büszkeségembe téptél.
Legbelül érzem, már biztonságban vagyok.
A fájdalommal szemben harcolok...

Hol a varázslat, a szeretet,
a puskád alatt vagyok.
Lövészárok csendje voltál nekem,
a puskád alatt vagyok.

Nem maradok tovább,
elmegyek tőled végre.
Az ár, mit fizettem, túl magas volt,
a nagy kínzásod tervének vége.
Hasonló versek
2506
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
2673
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

Francisco ·
A neved és a verseid sem a csendes szellőre, virágos mezőre hagynak asszociálni. De jól megférnek az irodalom palettáján a vasbeton rengetegben, puskák árnyékában.

Reactor ·
Ez bizony így van,ahogy mondod! Szeretem az őszinte kritikát. Próbálom ötvözni a háborút, és békét, a szeretetet és a gyűlöletet...hiszen minden éremnek két oldala van, és egyik a másik nélkül nem tud létezni. Ilyen emberek a militaristák. Egyformán szeretik a háborút és a békét, a szerelem és a gyűlölet megfér egymás mellett náluk.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: