Álmokba burkolóztam,
nem felejtek sohasem.
A titkaid rejtve voltak eddig,
mikor hazugságokra leltem.
Nagyon éget, megőrülök azonnal.
Harcolok szemben a fájdalommal...
Hol van a hit, a bizalom,
a puskád alatt vagyok.
Bocsáss meg,hogy még hiszek,
a puskád alatt vagyok.
Megátkozlak, hogy hamis
tanácsnak hittél.
Azt hiszem, az időd lejárt,
a büszkeségembe téptél.
Legbelül érzem, már biztonságban vagyok.
A fájdalommal szemben harcolok...
Hol a varázslat, a szeretet,
a puskád alatt vagyok.
Lövészárok csendje voltál nekem,
a puskád alatt vagyok.
Nem maradok tovább,
elmegyek tőled végre.
Az ár, mit fizettem, túl magas volt,
a nagy kínzásod tervének vége.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Francisco ·
A neved és a verseid sem a csendes szellőre, virágos mezőre hagynak asszociálni. De jól megférnek az irodalom palettáján a vasbeton rengetegben, puskák árnyékában.
Reactor ·
Ez bizony így van,ahogy mondod! Szeretem az őszinte kritikát. Próbálom ötvözni a háborút, és békét, a szeretetet és a gyűlöletet...hiszen minden éremnek két oldala van, és egyik a másik nélkül nem tud létezni. Ilyen emberek a militaristák. Egyformán szeretik a háborút és a békét, a szerelem és a gyűlölet megfér egymás mellett náluk.