Míg a nyomomban loholó kaszás utolér
addig csak had follyon el a sötét vér
míg a koldus az út szélén aprót kér
addig a kasza lesújt és eljön az örökbér
robotolsz a holtak műhelyén
lovagolsz a horpadt műtevén
arcod barázdálta ráncokon senyvedt bőr
fogatlan szád már csak üres csőr
kapaszkodsz az emlékrámpán
gyalogolsz a piros lámpán
nem látod be hogy már vége
egy bomlott agy álomképe
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
:flushed:
Mindig irigyeltem azokat, akik képesek zajban, zene mellett, vagy akár bárhol máshol az alkotásra. Nekem a gondolatok kuszán jönnek, de egységes egésszé csak tökéletes nyugalomban és csendben vagyok képes összefűzni őket, másképp lefagyok, mint a windows.
Jó.