Míg a nyomomban loholó kaszás utolér
addig csak had follyon el a sötét vér
míg a koldus az út szélén aprót kér
addig a kasza lesújt és eljön az örökbér
robotolsz a holtak műhelyén
lovagolsz a horpadt műtevén
arcod barázdálta ráncokon senyvedt bőr
fogatlan szád már csak üres csőr
kapaszkodsz az emlékrámpán
gyalogolsz a piros lámpán
nem látod be hogy már vége
egy bomlott agy álomképe
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Hozzászólások
:flushed:
Mindig irigyeltem azokat, akik képesek zajban, zene mellett, vagy akár bárhol máshol az alkotásra. Nekem a gondolatok kuszán jönnek, de egységes egésszé csak tökéletes nyugalomban és csendben vagyok képes összefűzni őket, másképp lefagyok, mint a windows.
Jó.