Még világos volt, mikor rám talált.
Éreztem közelségét, éreztem már a halált.
Először csak lebegett felettem, mint holmi szellem.
S szép lassan, darabokban vitte el testem...
Nem csodálkoztam már... éreztem, hogy eljött az ideje.
Először megtelt, majd elernyedt tüdeje...
Lábamat kezdte masszírozni, fel egész nyakamig...
S egyre ahogy haladt, nem éreztem már végtagjaim...
Aztán mikor elért nyakamig, csak szorította...
Ekkor már az egéboltot sötétség borította.
Én mindig azt hittem, a halál fájdalmas...
S most tessék: itt van... hisz nem is fájdalmas!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?