Száguld mellettem
Száz egyforma fenyő,
Szürke a táj eleje,
Fentről hull az eső.
Félrevonul szépen
Minden kis felhő,
Nézi az ég kéken,
Hol van a három kő.
Domborodik az a táj,
Ferdén nőnek a fák,
Sziklák bújnak elő,
Felszakad néhol a föld.
Egyre nagyobbak már
A hegyek, s a fák
Is kidőlnek,
Oldalukon fekszenek.
Fenyők már fejükön állnak,
Nyulak pedig legyökereznek,
Lent az ég,
Fent a pokol!
Káosz van,
De igazából csak egyvalahol.
Palaes
2006.02.21.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások